Anna Terézia által Elmélkedések a napi evangéliumhoz és ünnephez
Gyermekeim! A világ végéről szóló jövendölésről (LK 21,5-11) nem azért beszéltem, hogy rémületben tartsam az emberiséget, hanem azt akartam vele jelezni, hogy ez a világ el fog múlni. Mindezeknek a szörnyűségeknek, amiket mondtam, előbb be kell következnie, „de ezzel még nem lesz itt a vég.” Komolyan figyelmeztettem az emberiséget, hogy a bűnöknek következményei lesznek. Mivel sem a napot, sem az órát nem tudhatjátok, ezért úgy készítsétek lelketeket, hogy tisztán, és feddhetetlenül álljatok meg előttem! Bánjátok meg bűneiteket, és javítsátok ki életeteket! Tegyetek jót, ahogyan csak tudtok! Úgy engesztelődjetek ki egymással, hogy bocsássatok meg azoknak, akik vétettek ellenetek! Akik elutasítanak benneteket, ne vessetek rájuk követ, és ne ítélkezzetek! Szeressetek tettetés nélkül, és ragaszkodjatok a teljes Szentháromsághoz és égi Édesanyámhoz! Keressétek és szeressétek akaratomat, és ragaszkodjatok mindahhoz, melyeket, az evangéliumban megtanítottam nektek, és alkalmazzátok magatokra, hogy az életszentségre eljussatok!
Jézus
Az utolsó vacsora
![]() |
|
|
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora 1495-1498, Falfestmény, olajtempera, 420x910 cm Milánó, Santa Maria delle Grazie (Eseményrend: 216-218., VI. térkép/2.) |
Húsvét első napjának estéjén Jézus tanítványai körében fogyasztotta el az utolsó vacsorát. Ezt az ünnepet az Úr a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte el.
Étkezés közben "vette Jézus a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és így szólt:
- Vegyétek és egyétek, ez az én testem. Majd vette a poharat, hálát adott, tanítványainak adta és így szólt:
- Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az újszövetség vére, mely sokakért kionttatik a bűnök bocsánatára" (Mt. 26:26-28).
Amikor Izrael fiai Egyiptomból kiszabadultak, megmentésükre elfogyasztották a húsvéti bárányt. Így táplálkoznak Krisztus testével az ő követői is. Ahogy a megölt bárány vére az elveszés ellen megoltalmazta Izrael népét, úgy menti meg Krisztus vére követőit a bűn rabságából. Krisztus testét és vérét "fogyasztani" azt jelenti, hogy elfogadják őt személyes üdvözítőül. Ami a táplálék a testnek, az Jézus a léleknek. Krisztus élete és szavai táplálék, és élet a világnak.
Szava által gyógyította meg a betegeket, támasztotta fel a halottakat, csillapította le a tengert. Igéje hatalommal bír. Ha látható jelenlétét nélkülözik majd tanítványai, megmarad számukra beszéde, tanításai - a Biblia. Mesterükhöz hasonlóan "élniük kell minden igével, amely Isten szájából származik" (Mt. 4:4). "A beszédek, amelyeket szólok néktek, lélek és élet" (Jn. 66:63) - e szavakat mondta akkor is, amikor az "élet kenyeréről" beszélt, sokak megbotránkozására. Ahogy a táplálékot más nem eheti meg helyettünk, úgy kell személyesen ezzel az igével "táplálkozni", hogy valóban részünkké váljon. Tanításait tanulmányozni, szeretetét elfogadni a legnagyobb élmények közé tartozik.
E szertartás a keresztények közösségi összejövetelein a bűntől való megtisztulás - Krisztus által elrendelt kifejező cselekedete. A húsvéti bárány leölése Jézus kereszthalálát jelképezte évezredeken át. Valóban, húsvét napján, mikor levágták a bárányt, péntek délután ott volt a Golgotán az "igazi bárány" felfeszítve: Krisztus a kereszten. "A világ megalapítása előtt elrendelt áldozat" megvalósult (I. Pét. 1:20). Ez tartja a Biblia szerint életben a világot, és napi kenyerünket és italunkat is ennek köszönhetjük.
Leonardo képén azt láthatjuk, amikor Jézus kijelenti: "egy közületek el fog árulni!" A tanítványok hármas csoportokba tömörülnek, és megijednek a döbbenetes szavaktól. Vannak, akik hátrahőkölve tiltakoznak. Mások egymást kérdezik. Megint mások érdeklődnek Krisztustól, hogy kire gondol. Júdás a Mester jobb keze felől tartózkodik, tőle eltávolodva. Megretten az elhangzott szavaktól, és attól, hogy Jézus a szívébe lát. Az alakok heves mozdulatokkal reagálnak.
http://www.biblia.hu/muv_jkm/jkm_38.htm
János a Mester nagy szivén pihen,
E tiszta sziven, e csöndes sziven
pihen, de lelke a holnapra gondol,
S fiatal arca felhős lesz a gondtól.
Mély hallgatás virraszt az asztalon.
Az olajfák felől a fuvalom
Hűsen, szomorún a szobába téved,
Be fáj ma a szél, az éj és az élet!
Tamás révedve néz a mécsvilágra,
Péter zokog, és árvább, mint az árva,
Júdás se szól, csak apró szeme villan,
Remegve érzi: az ő órája itt van!
Csak egy nyugodt. Nagy, sötétkék szemében
Mély tengerek derűs békéje él benn.
Az ajka asztali áldást rebeg,
S megszegi az utolsó kenyeret!
(Juhász Gyula: Az utolsó vacsora)
Gyermekeim! Jeruzsálem pusztulására előre figyelmeztettem a zsidókat. „Amikor hadsereg veszi körül, tudjátok, hogy elérkezett a pusztulása.” „Ezek a bosszúállás napjai, hogy beteljesedjék, amit az írás mond.” (LK 21, 20-28) Jeruzsálemet valóban lerombolták a pogány rómaiak. Hatalmas öldöklést hajtottak végre, és aki életben maradt, azokat fogságba hurcolták. Jeruzsálem pusztulása, mintegy előképe annak, ami még ezután fog bekövetkezni, az utolsó ítéletkor. Dicsőséges eljövetelem idején fog mindez bekövetkezni, mikor a világ elmúlik, és az utolsó kozmikus megrendülése bekövetkezett. Én vagyok az örök élet Ura, a világ megváltója. Teljhatalmat kaptam Atyámtól, hogy végérvényesen megítéljem a világot, és abban minden embert szíve gondolatát. Hatalmat kaptam arra, hogy életet ajándékozzak azoknak, akik bennem hisznek. Akik viszont elutasítják a kegyelmeimet, amelyeket kaptak tőlem, azok kárhozatra adhatják magukat, ha meg nem térnek. Hatalmas a tét! Nektek nemcsak önmagatokért és családjaitokért kell imádkoznotok, hanem minden ember üdvösségéért! Ha tisztán tartjátok lelketeket, megadom nektek azt a kegyelmet, hogy sok embert tudjatok imádságaitokban elém hozni!
Jézus
Szent András Apostol
Gyermekeim! (Mt 4, 18 -22) Amikor a galileai tenger partján jártam, elkezdtem tanítani az embereket. Ahogy Keresztelő János is bűnbánatot hirdetett, nekem is első cselekedetem volt, hogy mondjam: „Tartsatok bűnbánatot, mert közel van a mennyek országa.” Színre lépésemmel elérkezett az idő, hogy komolyan készüljenek az emberek bűnbánattal a megtérésre. A második cselekedetem az volt, hogy összegyűjtsem a tanítványokat, akiket ott helyben találtam, és megszólítottam őket. Két testvér volt az első, Simon és András, akinek a napját ünnepeljük. Halászok voltak, és hálójukat vetették a vízbe. Odamentem hozzájuk. Ismerték Keresztelő János tanúságtételét, ezért érthető volt, hogy készségesen hallgattak hívó szavamra. Halásznyelven szóltam hozzájuk: „Jöjjetek utánam! Én emberhalászokká teszlek titeket.” Ők, mindent otthagytak, és nyomban követtek engem. Amikor szétküldtem tanítványaimat a szélrózsa minden irányába, akkor András Kis Ázsiába ment, ahol a nomád népeknek hirdette az evangéliumot, nagy viszontagságok közepette. András is vállalta értem a vértanúhalált. Keresztre feszítették, de keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András keresztnek ezt a formát. András is megdicsőített engem életében és halálában egyaránt.
Jézus

